Negoi (ejtsd: Negoj) története

Erdélybe a Fogarasi havasokba mentünk túrázni barátaimmal. Első este három kutya jelent meg nálunk az egyik közülük egy rövid szőrű feltűnően lesoványodott kutya volt. Saját (szűkös) készleteinkből adtunk nekik, különös tekintettel a sovány kutyára. Reggel felkeltünk és még mindig ott voltak a sátornál.

A következő napokban a két pásztorkutya hazament a kisebb barna kutya pedig követett minket élelem reményében. Folyamatosan etettük, amivel tudtuk: kenyérrel, tésztával, csokival. A kutya annyira kimerült volt, hogy amint megálltunk rögtön elaludt sokszor nem vette észre, hogy tovább mentünk.

Ilyenkor nagyon megijedt és sírni kezdett. Sokszor nekünk kellett felsegítenünk a földről, és gyakran úgy raktuk fel egy magasabb sziklára
vagy engedtük le kötéllel egy-egy rázósabb szakasznál. Az összes bordája kilátszott és alig volt ereje követni minket. Egész héten velünk tartott mi pedig mindent megtettünk, hogy valahogy túlélje. Mindig beengedtük a védkunyhóba vagy a sátorba, mert nagyon vacogott a szabadban (Hajnalra a hőmérséklet fagypont alá süllyedt). Az utolsó napokban elhatároztuk, hogy nem hagyjuk ott, mert néhány napon belül elpusztul a hegyekben.

Szerencsére sikerült áthozni a határon, kimerültségében végig aludta az utat.

Most szerető gazdát keresünk neki. Kérlek, segíts ha tudsz:

Negoi 1 éves, közepes termetű kan kutya, kb. 15 kg. Az oltásokat beadattuk neki. Nevét Erdély legmagasabb (2535 m) csúcsáról kapta, amit ő is megmászott!

Sajnos ma (06.27.) estig fogadták be, nincs hova tenni, kérlek segítsetek! Előre is
köszönjük! Telefon: 06-20-3764646